|
|
| EX-CHANGE |

|

| A nap témája |

|
|
|
Könnyített stressz-teszt??
|
A CEBS még tavaly decemberben kapott megbízást az uniós pénzügyminiszterek tanácsától (Ecofin) a 2009-ben elvégzett stressztesztek megismétlésére. Az EU állam- és kormányfői júniusi csúcsértekezletükön úgy határoztak, hogy ezek eredményeit minden egyes hitelintézet esetében egyenként nyilvánosságra kell hozni. Az Európai Tanács azt remélte, hogy ezzel a lépéssel sikerül megfordítani a júniusban ismét romló pénzpiaci hangulatot és ez kezdetben be is következett.
Az utóbbi hetekben azonban ismét a negatív értékelések kezdtek túlsúlyba kerülni a befektetők körében. Sokan kritizálták, hogy az EU valószínűleg csak a makrogazdasági sokkokkal számol a stressztesztek során, a hirtelen pénzpiaci sokkokkal (különösen a bankok portfoliójában lévő államkötvények hirtelen leértékelődésével) viszont nem. Ez pedig alááshatja a stressztesztek iránti bizalmat: sok piaci szereplő egyszerűen „parasztvakításnak” foghatja fel a vizsgálatokat – különösen akkor, ha azok eredménye túlságosan pozitív lesz.
A beszámolóról szóló sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok a piaci sokkok és az esetleges államkötvény-leértékelődések hatásait is megvizsgálja. Pontos módszertant azonban nem tett közzé a CEBS. Csak annyit árult el, hogy minden egyes bank esetében végignézik, milyen hatása lenne működésére, ha az Európai Bizottsággal egyeztetett legkedvezőtlenebb makrogazdasági vagy pénzpiaci forgatókönyvek valósulnának meg. Ez a makrogazdaság esetében azt jelenti, hogy a Bizottság által legvalószínűbbnek mondott előrejelzésnél 3 százalékponttal alacsonyabb lesz a GDP-növekedés a következő két év folyamán. A pénzpiacok esetében pedig a 2010 májusi eleji viszonyok további romlásának hatásait vizsgálják meg.
A stresszteszteket nem csupán a határokon átnyúló tevékenységet végző legnagyobb kereskedelmi bankokra terjesztik ki (ilyenből alig 40-50 van az egész EU-ban), hanem azokra a legjelentősebb piaci szereplőkre is elvégzik, amelyek csak egy-egy ország piacain működnek, de ott nagy befolyással bírnak. Minden tagállamban addig vonták be a legnagyobb bankokat (méret szerint csökkenő sorrendben, tehát a legnagyobbal kezdve), amíg azok összesített mérlegfőösszege el nem érte a teljes ottani bankszektor összesített mérlegfőösszegének 50 százalékát. Az így kiválasztott, összesen 91 bank az EU teljes bankszektorának 65 százalékát teszi ki a CEBS számításai szerint. A teszteket konszolidált szinten végzik el, vagyis a külföldi leánybankok és fióktelepek eredménye nem külön-külön jelenik meg, hanem a vizsgált bankcsoport egészének eredményét befolyásolja csupán.
A CEBS hangsúlyozta, hogy a stressztesztek eredménye nem a bankok várható sorsát vetíti előre, nem jóslatot kíván adni a várható eseményekről, hanem egyfajta „mi lenne, ha” típusú elemzésnek tekintendő. Az egész vizsgálat leginkább azt célozza, hogy segítse az európai bankok értékelését, a bankfelügyeleti tevékenységet.
Szupernet TV/Bruxinfo/EU press
|
|
|
| |
 Rozsnyai Ilona (SzuperNet.tv)
|
| |
| |
|
ajánló
|
|
ajánló2
|
|
ajánló3
|
|
| |
|